Mi írtuk





Felkészülhetünk? – az újraélesztés folyamata

Amikor baba érkezik a családba, sok egyéb dolog mellett arra is fel kell készülnünk, hogy bizony történhetnek balesetek. Ahogy cseperedik és fejlődik mozgása, úgy szaporodnak körülötte a veszélyforrások. Magára ránthat valami nehéz tárgyat, vagy a forró levest, nekimegy valaminek, leesik a pelenkázóról, elvágja a kezét… sajnos időnként igen súlyos következményekkel járhat egy-egy incidens. A legsúlyosabb, amire gondolni sem akarunk: ha leáll a gyermek légzése és esetleg keringése is.

A legnagyobb hiba, amit ilyenkor elkövethetünk, ha pánikba esünk és nem csinálunk semmit. Minden egyes elvesztegetett másodperccel óriásit romlik a túlélési esély. Ha megtanuljuk az újraélesztés folyamatát, akkor már kisebb eséllyel bénulunk le a tehetetlenségtől. A legfontosabb, hogy gyorsan cselekedjünk. Fel kell mérnünk, hogy a gyermek eszméleténél van, lélegzik-e. Szólítsuk meg, emeljük föl, tegyük mellkasunkra és húzzuk végig ujjainkat a gerince mentén, így ingerelve hogy levegőt vegyen.  Ha nem vesz levegőt, nem sír föl, tegyük le egy kemény felületre és az állát mutatóujjunkkal picit emeljük föl, hogy arca a plafonnal párhuzamos legyen. Hajoljunk a mellkasa fölé, hogy lássuk, emelkedik-e a mellkasa. Ha nincsen spontán légzése, elkezdhetjük a levegő befújását. Álla alá nyúlva emeljük hátra a fejét, tenyerünkkel homlokát megtámasztva elérhetjük a megfelelő szöget, mely biztosítja a levegő akadálytalan áramlását. Csecsemőknél az orrát és száját is szánkba véve fújjuk be a levegőt ötször. Minden befújás után fejünket oldalra fordítva ellenőrizhetjük, hogy emelkedik-e a mellkas, tehát bejutott-e a befújt levegő. A befújás után, ha a gyermek továbbra sem reagál, mellkas kompressziót kell alkalmazni. A mellkast annyira kell benyomni, hogy a mellkas körülbelül teljes keresztmetszetének megfelelően kb. 1/3 részt süllyedjen. A nagyon erős nyomástól tartózkodni kell, nehogy bordatörést okozzunk. 30 szívkompresszió után ismét lélegeztetés következhet. A szívkompressziónak és a lélegeztetésnek meghatározott szabálya van a kezdeti 5 befújás után a szívkompresszió-lélegeztetés aránya 30:2, azaz minden 30. szívmasszázst 2 befújásos lélegeztetés követ. Ezt a folyamatot addig kell folytatnunk, amíg visszatér, vagy amíg megérkezik a szakszerű segítség.

T a n f o l y a m u n k o n elsajátítható az újraélesztés folyamata: a megfelelő tartások, fogások, a befújás helyes módja és a mellkas kompresszió helyes kivitelezése. Ezek ismerete adhat annyi magabiztosságot, hogy merjünk cselekedni akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá. Ha szeretnéd a babádat biztonságban tudni, akkor érdemes eljönni a Babasegély Szolgálat szervezésében a Mini-Manó Babacentrumban szombatonként megrendezésre kerülő „Felkészültem!” - részletes újszülött- és gyermekéletmentő tanfolyamra. Itt a szakképzett előadó megtanítja az újraélesztés folyamatát, megválaszolja a kérdéseidet és gyakorlati segítséget nyújt a vészhelyzetek megoldására! Ne hagyd ki, mert tényleg életet menthet!

Ha babádat, gyermekedet szeretnéd megóvni a balesetektől, ajánljuk figyelmedbe a www.gyerekbiztos.hu weboldalt, ahol rengeteg hasznos terméket találsz, mellyel környezetedet, otthonodat még biztonságosabbá teheted.

Forrás: Babasegély Szolgálat

A szobatisztaságról egyszerűen avagy hasznos tanácsok védőnői szemmel
  
Ahogy megszületik a kisbabánk rájövünk, hogy bizony az idő nagyon gyorsan telik. A tegnap született picurka hirtelen 1 hónapos lesz, majd hathetes, és hamarosan megérkezünk az első komolyabb próbatételhez: menni kell oltásra. A következő ilyen nagy lépcsőfok, és misztikusnak tűnő esemény a hozzátáplálás elkezdése. Aztán amikor már ezen az akadályon is átlendültünk, csemeténk „hirtelen” betölti az első életévét, ekkor a mozgásfejlődés is eléri a csúcspontját – a nemrég még csak forogni tudó csecsemőt szinte alig érjük utol. Így jutunk el egy következő nagy állomáshoz, ami rengeteg kérdést vet fel: hogyan kezdjünk neki a szobatisztaságra neveléshez.
A szobatisztaság elérésének alapvető feltétele, hogy a kisgyermek érett legyen arra, hogy irányítani tudja szükségleteit, megtanulja visszatartani az ürítési reflexeket. Ez az időszak leghamarabb 18 hónapos korukra tehető. Bizonyos jelekből következtethetünk arra, hogy lassan próbálkozhatunk a szoktatással: pelenkája több órára száraz marad, zavarni kezdi a piszkos pelenka, érdeklődik a felnőttek mosdóban lévő szokásai iránt, egyre több dologban önálló, melyre igénye is van, tökéletesen érti, hogy mit szeretnénk tőle. A szoktatást szinte mindig tanácsos nyári időszakban elkezdeni, amikor nem kell félnünk attól, hogy esetleg megfázhat a nedves alsónemű miatt.
A kezdetek nagyon nagy türelmet igényelnek a felnőttek részéről! A legcélszerűbb, ha levesszük a pelenkát róluk és hagyjuk, hogy meztelen popsival szaladgáljanak a kertben vagy a szobában. Figyelemfelhívó jel, ha percenként odapisil valahová: ekkor még biztosan nem érett meg a folyamatra, nem is érdemes erőltetni a dolgot. Ilyenkor nyugodtan várhatunk egy-két hónapot, majd elölről kezdhetjük a próbálkozást. Mindig pontosan mondjuk el nekik, hogy mit várunk el tőlük: hasznos lehet, ha beszerzünk egy bilit (a lehető legegyszerűbb műanyag bilit válasszuk, válasszuk külön a zenélő játék és az ürítés helyéül szolgáló eszköz funkcióját, tehát nem kell zenélő, kormányos csodajárgány bilit vásárolni) és azt elérhető közelségbe helyezzük – vagy a kertbe vagy a szoba sarkába. Soha ne szidjuk le, ha ötödszörre sem sikerül elérni a biliig, de túlzásokba se essünk az ünnepléssel, ha a produktum a megfelelő helyre él célba. Bátorítsuk, dicsérjük csemeténket!
A kezdeti meztelenkedés után – pár nap múlva – adjunk gyermekünkre alsóneműt. Itt tapasztalhatunk egy kis visszaesést, hiszen az érzés hasonló, mintha pelenka lenne rajta. A nedves bugyit mindig azonnal cseréljük le, nem érünk el hamarabb eredményt ha hosszú percekig benne hagyjuk a gyermeket. A sok száradó alsónemű lehangoló látvány lehet, de ez ne szegje kedvünket!
A folyamatra érett gyermek egy-két hét alatt nappalra szobatisztává válhat, először a pisilés terén. Leggyakrabban ez 3 éves koruk körül valósul meg. Előfordulhat, hogy a kakiláshoz még egy évig is visszakérik a pelenkát, ilyenkor adjuk meg nekik ezt a lehetőséget, soha ne erőltessük a pelenka elhagyását. A kakilásnál való szobatisztaság kezdeti jele mikor kialakul a szeméremérzet, elbújik a nyomás idejére, elküld bennünket a közeléből.
Ha nappalra teljesen kialakul a szobatisztaság, és ha kb. két hétig reggelente is száraz pelussal ébred a gyermek, akkor elkezdhetjük éjszakára is levenni a pelenkát. Általában a leghatásosabb, nagyon kedves motiváló játékot érdemes kipróbálni: ragasszunk a gyerekszoba ajtajára egy táblázatot, rajzoljuk fel a hét napjait. Minden reggel, ha a kisgyermek száraz pelenkával ébred rajzoljunk egy mosolygó napocskát a dátum alá, ha nedves pelenkát találunk, akkor egy esőfelhőt esőcseppekkel (ne legyen a felhőnek szomorú arca!). Nem is gondolnánk, hogy egy kisgyermeknek milyen motiváló ez a kis játék, hogy minél több mosolygó napocskát lásson a táblázatban.
A szobatisztaságnak 5 éves korra kell kialakulnia, de éjszakai balesetek időnként 7 éves korig nyugodtan előfordulhatnak. Természetesen visszaesésekre is lehet számítani pl. betegség esetén, ha nagy veszteség éri a családot (haláleset, válás), nagyon gyakori kistestvér születésekor, de pozitív stressz esetén is előfordulhat (ünnepségek). Ilyenkor se szidjuk le soha a gyermeket, hanem nyugtassuk meg, hogy hamarosan újra képes lesz visszatartani szükségleteit. Ha az említett életkorra mégsem érünk el nagyobb eredményt, szükség lehet szakember segítségét igénybe venni. Az eredménytelenség oka lehet lelki eredetű vagy szervi elváltozás, gyakori az ADH hormon hiány okozta vizelet visszatartási képtelenség, mely a hormon pótlásával nagyon hamar megoldhatja a problémát, de ezek kiderítését mindenképpen bízzuk szakemberre – először forduljunk a házi gyermekorvoshoz.

A Babasegély Szolgálat felkérésére írta: Majthényi Éva védőnő 




Mozgásban a babavárás alatt is

Az egészséges életmódhoz hozzá tartozik a rendszeres testmozgás is, ezzel ma már mindenki tisztában van. Valakinek az élete a sport, és versenyszerűen űzi azt, legtöbben csak hobbi szinten próbálunk rendszeresen eljutni valamilyen edzésre, de sajnos akadnak olyanok is, akik nehezen állnak fel a fotelból. Pedig a sport azon kívül, hogy javítja erőnlétünket, állóképességünket, örömforrás is, ezek együttesen pedig egy jobb egészségi állapotot biztosítanak.
Nincs ez másként a babavárás időszakában sem. Aki versenyszerűen sportolt, annak nagyon fontos a fokozatos leállás, a mozgásformák átalakítása, hiszen a hirtelen abbahagyott rendszeresen végzett izommunka is megterheli a szervezetet. Azok, akik rendszeresen jártak valamilyen edzésre (úszni, tornázni, futni, cardio edzésekre) nyugodtan folytathatják tovább a sportolást. Hallgassanak a testükre: szervezetünk azonnal jelzi, ha valami már nem esik jól. Várandósság alatt ez a has keményedését, a terhes méh görcsölését jelenti – ilyenkor azonnal álljunk meg pihenni, és enyhítsünk a mozdulat intenzitásán, tartsunk nagyobb szüneteket, csökkentsük a mozdulatok számát. És természetesen aki nem sportolt a terhessége előtt, az ne most kezdjen el edzeni a maratonra. Azonban a rendszeres mozgás mindenképpen ajánlott a babavárás időszakában is.
Beszéljük meg szülészünkkel, és ha ő nem látja akadályát, válasszunk könnyedebb, ugyanakkor erősítő edzésformát.
Az úszás nagyszerű módja fitten tartásunknak ebben az időszakban is, de aki hajlamos a fertőzésekre, az inkább válasszon mást. A legfontosabb szabályt ne felejtsük el: ha kijöttünk a vízből, azonnal szabaduljunk meg vizes fürdőruhánktól, cseréljük szárazra!
Sok egészségügyi intézményben (szakorvosi rendelők, szülészeti osztályok) találunk terhestornát, amely a legideálisabb mozgásforma a várandósság alatt. Gyógytornászok tartják, az ő szakértő irányításukkal pont azokat az izomcsoportokat mozgathatjuk át és erősíthetjük, melyekre szükségünk van a súlypont áthelyeződése és a növekvő anyaméh tartása miatt. Tehát a gerinc melletti izmok, a farizmok erősítése és a hátizmok átmozgatása a legfontosabb.
A sportcentrumok és fitness központok kínálatában kismama jógát és pilatest találunk. Akkor vagyunk jó helyen, ha az edző figyel arra, hogy ne csak nyújtsunk, hanem az előbb említett erősítések is szerepelnek az edzéstervben. Az ilyen helyeken a legjobb a személyi edző választása, hiszen egészen más feladatokat kell adni egy 15 hetes és egy 30 hetes kismamának. Csoportban nehezebb odafigyelni mindenkire, míg személyi edzővel csak ránk figyelnek.
Amit mindenképpen kerüljünk babavárás alatt: kontakt sportok (pl. karate vagy boksz), csapatsportok (az ütközés veszélye miatt), lovaglás és biciklizés. Utóbbi kettő nagyon nagy balesetveszéllyel jár. A testsúly áthelyeződés miatt nem is gondolnánk, hogy milyen könnyen kibillen az ember az egyensúlyából, és egy egyébként banális megingásból hatalmasat eshetünk.
Ha mozgás közben bármilyen rosszullétet tapasztalunk (szédülés, hányinger, látászavar, a méh görcse, hüvelyi vérzés) azonnal hagyjuk abba a műveletet, és a tünetek súlyosságától függően forduljunk orvoshoz. Mellizmunk terhelésére nagyon figyeljünk oda, sokkal könnyebben meghúzódik az izom, mint egyébként. Mindig gondoskodjunk a megfelelő folyadékpótlásról, és a helyes táplálkozásról. Átizzadt ruháinkat minél előbb cseréljük szárazra és a hajszárítást se blicceljük el – kerüljük el a meghűlést. Ezeknek az egyszerű szabályoknak a betartásával elkerülhetünk minden kellemetlenséget, és csak előnyünk származhat a terhesség alatti sportolásból. Erősebb izomzattal jóval fittebben és boldogabban, összességében felkészültebben nézhetünk szembe életünk legszebb feladatával: gyermekünk világra hozatalával.

A Babasegély Szolgálat felkérésére írta: Majthényi Éva védőnő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése